Roma helyzetkép a térségben
Ha van a térségben olyan társadalmi probléma, amelyről intézményi szereplőknek, laikusoknak és szakértőknek egyaránt van véleménye, az a térségi roma lakosság helyzete. Mi több, ezek a vélemények meglehetősen egybehangzóak, különösen két témakört illetően. Más és más érvekkel, indokokkal és magyarázatokkal ugyan, de mindenki rossznak, kedvezőtlennek tartja a roma népesség jelenlegi helyzetét, illetve a helyi nem roma lakossággal való viszonyt. Emellett pedig széles körben egyetértés van arra vonatkozóan is, hogy ha nem kötelező akkor nem kell erről beszélni róla, mert „megoldást találni úgysem lehet”.
Azt lehet mondani, hogy (1.) ebben a térségben a roma népesség helyzete, helyzetének mai és várható alakulása jelentős súllyal rendelkező társadalmi tény, és (2.) az ezzel a társadalmi ténnyel való törődés (megismerés, társadalmi tematizáció, tervezés, döntéshozás, problémakezelés, fejlesztéspolitikai tervezés stb.) ehhez képest gyakorlatilag elhanyagolható mértékben van jelen. Ez a paradoxon 1990 óta folyamatosan fennáll, az elmozdulásnak ma is kevés jele van. Ennek alapján azt lehet mondani, hogy ebben a térségben a roma lakosság helyzete nem ”romakérdés”, hanem olyan jelentős súlyú társadalmi tény, amelyet a közbeszéd és a közpolitikai praxis – kevés kivételtől eltekintve – mellőz.
Miként közelíthetünk ehhez a témakörhöz?
A térségi roma lakosság helyzete legkevesebb három szempontból vár értelmezésre és – valamilyen formában – kezelésre.
- Interetnikus viszony sok lokális léptékű problémával, nehezen kezelhető érintkezési, együttélési formával
- Szociális helyzet, egyelőre föl sem tárt, át nem látható összetett problémacsomaggal
- Fejlesztéspolitikai kérdés, amely az életminőség javításától a társadalmi szerepek változásáig nagyon sok összetevőt tartalmaz
Mit üzennek a tereptapasztalatok?
A tereptapasztalatok arra utalnak, hogy ez a három kérdéskör nem állítható fontossági sorrendben, és ha bárki is a megoldások keresésével foglalkozik, akkor mindháromba egyaránt beleütközik. Ha az interetnikus viszony rendezése foglalkoztatja, akkor erős kulturális vagy mentális ellenállásba ütközik. Ha a szociális helyzeten javítana, akkor az elkezdett program fentarthatósága nem biztosított. Ha fejlesztéspolitikai megoldásokon gondolkodik, akkor a szociális helyzet képez gátat és így tovább. Egyik tényezőcsoport fogja a másikat, ha egyik területen előrelépés történik, akkor a másik terület visszahúzza.
Bár a megoldásokat egye többen keresik, megítélésünk szerint az alapvető feladat első lépésben a helyzetértelmezés, a helyzetismeret, illetve az erre alapozott tematizáció..
Milyen szakmai ismeretekkel rendelkezünk?
Ez az összeállítás az Intézet keretében 1995-1996-ban, 2002-2003-ban, 2009-2010-ben végzett kutatási programok kutatási anyagaira épül (interjúk, esettanulmányok, lokális statisztikai jellegű leírások, háttérelemzések, fejlesztéspolitikai javaslatok, publikált tanulmányok), valamint a térségben folytatott más programok keretében szerzett tereptapasztalatokra. Célja az, hogy a térségi roma helyzettel foglalkozó szakmai elemzések, támogatási programok, fejlesztési tervek számára támogatást nyújtson. Nem a lezárás/összefoglalás, hanem a rendszeres szakmai tematizálás ösztönzése érdekében készült.
