
Merre tart a „romániai magyar társadalom”?
Egyéni blogon és Facebook felületen olvasható Biró A. Zoltán elemzés sorozata a „romániai magyar társadalom” működéséről. Az RMT-vel kapcsolatos, forgalomban lévő megnevezések sokfélék (romániai magyarság, erdélyi magyarság, magyar kisebbség, romániai magyar közösség, romániai magyar társadalom, magyar etnikum és mások), közéleti és szakmai körben mindegyik forgalomban van, és viszonylag gyakran esik szó az RMT képviseletével kapcsolatos
Oláh Sándor előadása
“Kis-és nagypolitikák a földhasználat 20.századi alakulásában a Székelyföldön” címmel tartott előadást Oláh Sándor november 4-én Csíkszeredában a Venczel József emlékére szervezett szakmai rendezvény keretében. A Csíkszeredában született társadalomkutató emlékére ebben az évben szervezett szakmai rendezvény sorban a 11.volt. A „Venczel József 110” címet viselő ünnepi eseményre a Márton Áron Főgimnáziumban került sor.

Bodó Julianna előadása a MAKAT vándorkonferenciáján
“Krízishelyzet és biopolitika. Domináns diskurzusok a Covid-19 járvány időszakában” címmel tartott előadást Bodó Julianna a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság ez évi vándorkonferenciáján. “A krízis antropológiája” téma köré szerveződött konferenciának ebben az évben a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara adott otthont 2023. október 27–28-án. A plenáris előadásokhoz, a több mint hatvan szekcióelőadáshoz kerekasztal rendezvények, könyvbemutatók
„SZÉKELYFÖLD – MILYEN VIDÉK?” FÓRUMSOROZAT (3.)
Településsors Székelyföldön. A nem községközpont települések periferizálódási folyamatai(TEMATIZÁCIÓS ANYAG)Időpont: 2023. október 31-én (kedd) 18 óra Helyszíne: MAGTÁR- ÓVÓHELY, Csíkszereda.A panelbeszélgetés szakmai kerete: az ebben a témakörben végzett térségi kutatás. Kiadvány: Településsors. Székelyföldi települések periferizálódási folyamatai. A panelbeszélgetés résztvevői: Oláh Sándor, Fosztó László, Sárosi-Blága Ágnes, Biró A. Zoltán. Moderátor: Bodó Julianna.

Tanulmány az ünnep és a szórakozás kapcsolatáról
Az ünnep és a szórakozás kapcsolatáról közöl tanulmányt Bodó Julianna „Szórakozni muszáj. Ünnep és szórakozás összefüggései a változó időben” címmel a Korunk tematikus lapszámában (Szórakozó emberiség). A publikáció on-line változata az Elektronikus Periodika Archívumban lesz rövidesen olvasható. A folyóirat tematikus összeállítását bevezető tanulmányban a szerző szakmai kontextusként a karneváli össznépi nevetés bahtyini értelmezésével, illetve az ünnepi gyakorlatban mutatkozó individualizáció és a szingularitás mai módozataival

Társadalomtudományi doktori képzés – székelyföldi érdeklődők számára
A Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Doktori Programja képzési lehetőséget kínál olyan érdeklődők számára is, akik a székelyföldi térségben dolgoznak és társadalomtudományi szakmai tudásukat kívánják gyarapítani. Az elkészített jelentkezési dokumentáció benyújtásának időkerete: 2023.augusztus 28-31.A képzésről megtekinthető egy rövid tájékoztató VIDEO az Intézet YouTube csatornáján. A képzés időtartama alatt a hallgatók a székelyföldi térségben maradhatnak, a tanórák egy kisebb része itt kerül

PRO SCIENTIA RURALIS – új lapszám!
Hat tanulmánnyal, szakmai kitekintő anyaggal, könyvrecenziókkal jelentkezik a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány vidékkutatási folyóirata, a Pro Scientia Ruralis. Az on-line formában is elérhető LAPSZÁMBAN a kollektivizálás időszakának helyi ellenállási formáit Oláh Sándor tanulmánya tárgyalja, a Csíki-medence vallásosságának premodern aspektusait Fejes Ildikó tanulmánya mutatja be, a roma tanulókat oktató pedagógusok attitűdjeinek elemzésével Jakab Judit foglalkozik. Tanulmány olvasható a folyóiratban a Csíki-medence

„MIBŐL ÉLÜNK?” Videón a 2. Fórum anyaga
A székelyföldi gazdálkodás, családi megélhetés témakörével foglalkozott a „SZÉKELYFÖLD – MILYEN VIDÉK?” címmel indított Fórumsorozatunk 2. rendezvénye, helyszínt ezúttal is a csíkszeredai MAGTÁR- ÓVÓHELY kínált. Az Intézet YOUTUBE csatornáján látható felvétel a Fórum első részét, a panelbeszélgetést tartalmazza. Olyan vidéki térségről van szó, ahol az intézményes munkaerőpiaci környezet csak részben biztosítja a családok számára a térségi társadalmi normák szerinti megélhetést. Ezért a családoknak a szó szoros értelmében véve „saját