KAM

Tíz tanulmányból álló tematikus összeállításunk jelent meg az októberi Korunk-ban arról, hogy milyen informális  stratégiák működnek  a székelyföldi térségben.Mit hordoz az informalitás? Szabályszegést vagy önmegvalósítást? Hatalommal való szembenállást vagy egyéni előnyszerzést? Túlélési módszert  vagy kreatív közösségi cselekvést? Vagy mindezt együtt? A  összeállítás szerzői (Biró A. Zoltán, Bodó Julianna, Jakab Judit, Kovács Eszter, Kovács Judit-Tünde, Oláh Sándor, Sarány Orsolya, Sárosi-Blága Ágnes, Szász Mária-Magdolna, Székely Kinga

Új témakör elemzésével foglalkozik a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány és intézetünk kutatássorozatának 9. kiadványa (Adat – Digitalizáció – Innováció. Az adatalapú agrárgazdaság esélyei vidéki térségben. Szerk. Biró A. Zoltán, Magyar Ferenc. Státus Kiadó, Csíkszereda, 2022). A digitalizáció és az adatszerűség összekapcsolódása – a természeti tényezők és  a szakmai tudás mellett – az agrárinnováicós folyamatok  meghatározó tényezőjévé vált/válik.  Mit kezdenek, kezdhetnek

A székelyföldi szimbolikus térhasználathoz kapcsolódó  elemzéseink – az idézettségi mutatókat tekintve – szélesebb körben is ismertté váltak.  Az elemzéseket tartalmazó korábbi kiadványok („Antropológiai Műhely”, „Miénk a tér” és mások) már hiánycikknek számítanak. A nemrég kiadott gyűjteményes kötetünk (Szimbolikus térhasználat. Székelyföldi változatok. Szerk. Bodó Julianna, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Átmenetek sorozat, Státus Kiadó, Csíkszereda, 2021,  pp. 377) egyik célja az

Az Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek számára készítettünk tematikus összeállítást arról, hogy a székelyföldi térségben milyen formális és informális keretek, módozatok biztosítják a lakosság megélhetését. A „KIÚTKERESÉSEK ÉS KORLÁTOK. GAZDASÁG, GAZDÁLKODÁS, MEGÉLHETÉS A SZÉKELYFÖLDI TÉRSÉGBEN” című összeállítás (14 szerző 15 szakmai anyaga) a térségi vidékkutatás érdekében létrehozott szakmai klaszter keretében készült (szerkesztők: Biró A. Zoltán, Sárosi-Blága Ágnes).

 Az agrárium és a térségi társadalom közti kapcsolat változásával foglalkozik az European Countryside 2022.1-es lapszámában  megjelent TANULMÁNYUNK (Biró A. Zoltán, Sárosi-Blága Ágnes, Kovács Judit-Tünde: CHANGES IN THE ROLE OF AGRICULTURE FROM  THE PERSPECTIVE OF INNOVATIVE AGRICULTURAL ENTREPRENEURS. THE CASE OF SZEKLERLAND, EASTERN TRANSYLVANIA). Ez a tanulmány ahhoz a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány támogatásával zajló, ma már tíz éves kutatássorozathoz kapcsolódik, amelynek

A „Szimbolikus térhasználat. Székelyföldi változatok” címmel megjelent tanulmánygyűjtemény (Szerkesztette Bodó Julianna, Státus Kiadó, Csíkszereda, pp. 377) három évtized intézeti kutatómunkájába kínál betekintést. A 18 tanulmányt tartalmazó kötet (TARTALOM) anyagai  átfogó képet  kínálnak a székelyföldi szimbolikus térhasználat összetett, sokszereplős és változó folyamatáról. Miközben a térség a globális folyamatokhoz is kapcsolódik, ezzel párhuzamosan fölerősödik a nemzethez, a helyi

A Corvinus J. legújabb számában közölt tanulmányunk egy Hargita megyei rurális mikrorégióban működő agrár profilú középiskola esetében vizsgálja azt, hogy milyen az iskola és a térségi társadalom közti viszony (Zoltán Biró A., Ágnes Sárosi-Blága, Kinga Katalin Székely Conditions of Change: The Regional Role of a Romanian Agricultural Secondary School. In Corvinus Journal of Sociology and