Narratívák és interetnikus kapcsolatok
A székelyföldi térség a roma népességhez való többségi viszonyulás sajátos esetét („egy más mellett élés”) kínálja. Az ACTA Social Analysis újabb számában közölt tanulmányunk a társadalmi távolságtartás témaköréhez kapcsolódik (Biró A. Z., Sárosi-Blága Á. Scripts in Rural Élites’ Attitude as Narrative Barriers in the Hungarian–Roma Interethnic Relations in Szeklerland). A roma népességel kapcsolatos hétköznapi tematizációk
Vírushelyzet és agrárium
Változtatásra, újragondolásra törekvő hozzáállást vagy inkább kivárásra, túlélésre játszó stratégiákat hív elő a vírushelyzet? Vidéki térségben mindegyik változatnak esélye lehet. A Pro Scientia Ruralis nemrég megjelent tematikus lapszámában (2021.1.) tanulmányok, fórumanyagok, szakmai ismertetések foglalkoznak azzal a témával, hogy a vírushelyzet milyen kihívások elé állította az agrárágazatot és az élelmiszergazdaságot. A globális és az országos léptékű
Kiadvány a székelyföldi közbirtokosságok mai helyzetéről
A székelyföldi közbirtokosságok mai működéséről kínál részletes szakmai helyzetképet a NAGYKÜKÜLLŐ KÖZBIRTOKOSSÁGI SZÖVETSÉG most megjelent kiadványa ( KÖZÖSSÉGI VAGYON – KÖZÖSSÉGI SZEREP Székelyföldi erdőgazdálkodás – szempontok, tények, lehetőségek) Szerkesztette: Biró A. Zoltán, Tamás László, Státus Kiadó Csíkszereda, 2021, ISBN: 978-606-661-092-6). A közbirtokosságok mai működését elemző-bemutató, úttörőnek számító kötet az ebben a témakörben tervezett kiadványsorozat első darabja
Publikációk a vidékkutatás köréből
A Pro Scientia Ruralis új rovata RURAL STUDIES cím alatt közöl tanulmányokat a székelyföldi térség aktuális társadalmi folyamatairól. Biró A. Zoltán a vidékértelmezés térségi változásairól és a térségi társadalom jellemzőiről (Szeklerland – What Kind of Countryside?), Bodó Julianna a térségi szimbolikus térhasználat témakörőből (National and Local Identity Building in the Public Space), Sárosi-Blága Ágnes egy térségi
Székelyföld – milyen vidék?
A ruralitás, a vidék értelmezése változik, megszűnik a vidék egyértelmű elkülönültsége, a rurális térhasználat differenciálódik, több szereplő működik közre a vidékfogalom újradefiniálásában, és ebben a folyamatban fölértékelődik a diskurzus és a reprezentáció szerepe. Biró A. Zoltán tanulmánya (Szeklerland – What Kind of Countryside? Pro Scientia Ruralis 2019. 3-4. 129-151) azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a székelyföldi térségben hol áll
Fiatal kutatók helyzete – vélemények, javaslatok
A székelyföldi fiatal kutatók helyzetével kapcsolatos, 2021. április 16-án szervezett Szakmai Fórum hozzászólásainak anyaga olvasható a Pro Scientia Ruralis most megjelent számában. A résztvevők véleményeiből, javaslataiból készült összeállítás a továbblépési lehetőségek számbavételével foglalkozik. Az egyetemi kereteken kívül felhalmozódó tudáspotenciál szakmai és társadalmi hasznosulásának kérdésköre nem csupán tudományművelési, tudományos utánpótlási téma, hanem fontos székelyföldi térségfejlesztési adottság
Új DOMUS kutatási program
A székelyföldi térség rurális iskoláiban nem csupán a tanulók, az iskolai osztályok száma csökken fokozatosan, hanem az iskola, a tanulás, a pedagógus társadalmi súlya is. Hogyan alakul ebben a helyzetben a rurális iskolákban oktató tanítók szerepe? Milyen mintázatok szerint változik személyiségük és munkájuk társadalmi elfogadottságának mértéke? Amennyiben sor kerül/kerülne ebben a térségben is a rurális iskolák
Szakmai fórum – Roma téma: a társadalmi integráció feltételeiről
2021. május 6-án került sor Intézetünk fórumsorozatának második rendezvényére, on-line formában (Zoom, Facebook élő közvetítéssel), azzal a célkitűzéssel, hogy a romák társadalmi integrációja témakörben ösztönözze, támogassa a helyzet minél pontosabb körülírását segítő szakmai értelmezést. Mivel a szakmai értelmezés ilyen típusú társadalmi probléma esetén nem csupán a társadalomkutatók ügye, a Fórum szervezésében fontos szerepet kapott olyan
