A munkamigráció egyike a székelyföldi térség legfontosabb társadalmi folyamatainak, ez a térség több mint száz éve a munkaerő mobilitás kibocsátó közege. A munkamigráció az 1989-es romániai rendszerváltást követően fölerősödött, módozatait, célpontjait, funkcióit illetően sokarcú, dinamikus folyamattá vált. Az elmúlt három évtized során készített elemzéseinkből készült válogatás a Bodó Julianna szerkesztésében most megjelent új kiadványunkban (Migráció

A Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Doktori Programja képzési lehetőséget kínál olyan érdeklődők számára is, akik a székelyföldi térségben dolgoznak és társadalomtudományi szakmai tudásukat kívánják gyarapítani. A képzés időtartama alatt a hallgatók a székelyföldi térségben maradhatnak, a tanórák egy kisebb része itt kerül megszervezésre. A székelyföldi csoport létrehozásának a célja az, hogy a fiatal szakemberek

„Erdészpálya, erdő és erdőgazdálkodás – székelyföldi erdészek attitűdjének vizsgálata” címmel közöl tanulmányt  Sárosi-Blága Ágnes a  Pro Scientia Ruralis újabb lapszámában.  Ez az ELEMZÉS az első adatközlés a térségi erdészek és közbirtokossági vezetők körében készített kérdőíves adatfelvétel eredményei alapján.A szerző azt vizsgálja, hogy a székelyföldi erdészek hogyan viszonyulnak az erdészpályához, az erdőgazdálkodáshoz, és általános értelemben az erdőhöz, valamint azt, hogy ezekben a viszonyulásmódokban milyen

„A nők szerepe a székelyföldi munkamigráció társadalmi folyamatában” címmel közölt összefoglaló jellegű tanulmányt Bodó Julianna a Pro Scientia Ruralis újabb lapszámában. A több kutatási program eredményeit  ismertető TANULMÁNY része annak a szakmai munkának, amelynek keretében az utóbbi évtizedek meghatározó székelyföldi társadalmi folyamataira irányuló kutatásokat az Intézet hozzáférhetővé teszi.  A térségi munkamigráció az elmúlt három évtized során  formai és tartalmi szempontból is sokat

A székelyföldi erdőgazdálkodás témakörében Intézetünk  negyedik éve végez kutatási programokat. Ezúttal a székelyföldi közbirtokosságok működését meghatározó két legfontosabb csoport, a közbirtokossági vezetők és az erdészek körében készült egy-egy átfogó kérdőíves adatfelvétel. A térségi erdővagyon jövőbeli sorsának alakulása szempontjából fontos kérdés az, hogy a közösségi erdővagyonok többségét képviselő közbirtokosságok vezetői, illetve a szakmai tudást képviselő erdészek milyen  attitűdökkel, értelmezésekkel,

Kétrészes, a KAM történetét és aktuális programjait is  ismertető interjú készült Biró A. Zoltánnal  a Sóvidék TV „Beszélő” című műsora számára.  Molnos Ferenc, a műsor szerkesztője életpálya beszélgetés ekformájában készít dokumentum értékű  felvétel sorozatot  a térség neves személyiségeivel. A kétrészes, közel egyórás terjedelmű interjú  a Sóvidék TV YouTube csatornáján látható. I. rész II. rész

Iskola-oktatás témakörben készítettünk 4 tanulmányből álló tematikus összeálíltást az ACTA MEDICINAE ET SOCIOLOGICA legutóbbi lapszámában (13.évfolyam, 35. lapszám).  A kisebbségi paradigma mentén formálódó iskola-tematizációkban az oktatás társadalmi meghatározottsága elsősorban a demográfiai folyamatok kapcsán kerül napirendre, azonban az oktatáshoz, iskolához való viszonyulást meghatározó egyéb tényezők is szakmai és közéleti figyelmet érdemelnek.Milyen társadalmi tényezők formálják a tömbmagyar vidéki térségben az iskola működését,

A Magyar Tudományos Akadémia DOMUS Programjának negyedszázados jubileumi ünneplését is magába foglalta a Magyar Tudomány Ünnepe ez évi rendezvénysorozatához kapcsolódó, 2022. november 17-én Csíkszeredában szervezett Konferencia. A „Tudományos megismerés: kihívások és esélyek” címmel szervezett rendezvény plenáris programjában Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke a Magyar Tudományos Akadémia határon túli szerepvállalásának